Az anyaság számomra is megmutatja, mennyi minden változik bennünk, amikor egy új életszakaszba lépünk.

Hogyan alakul át a testünkhöz való viszonyunk, mennyi új szerephez és elváráshoz próbálunk alkalmazkodni, és közben milyen könnyű elveszíteni a kapcsolatot a saját szükségleteinkkel. Ez is közelebb vitt ahhoz a szemlélethez, amelyben ma dolgozom: hogy a női élet fordulópontjain magára a nőre is jusson figyelem.
Az utam a mozgáson keresztül indult – különböző sportok után, a jógán át, ami megtanított arra, hogy a testem nem ellenség, hanem szövetséges. Ebből nőtt ki a masszázs, majd egyre több ismeret a nők egészségéről, a testtudatról és a ciklusainkról.

Nem hiszek abban, hogy van egyetlen jó válasz arra, hogyan kellene „jól lennünk”. Sokan vagyunk, sokfélék, és nincs tuti recept. Azt gondolom, hogy a testünkhöz való visszatalálás egy folyamatos, sosem lezáruló gyakorlat – ebből született meg a Belső Hangolás, nem elméletként, hanem napi gyakorlatként.
Ma ezt az utat kísérem másoknál is: nőknél, akik szeretnék újra meghallani a saját testük hangját, bármelyik életszakaszban is tartsanak éppen. Különösen fontos számomra a várandósság, a szülésre való testi-lelki felkészülés és az anyává válás időszaka. A dúlaszemlélet számomra azt jelenti, hogy ebben a sokszor intenzív és átalakító folyamatban a nő, az anya maga is figyelmet, meghallgatást és megtartó jelenlétet kapjon – az anyává válás teljes folyamatában, a várandósság tervezésétől akár a gyermekágyon túlig.
„A tested jelez. A kérdés az, adsz-e neki teret, hogy meghalld, amit mesél.”
Szeretettel: Andi










